Első videó:
Különleges programunk és különleges vendégünk van számotokra. Natalia találkozott Laurival, a Rasmus énekesével, aki épp az első szólóalbumát publikálta.
Natalia: Lauri, most velem vagy. Most épp egyedül vagyunk, ketten. Beszéljünk hát a szólóalbumodról!
Lauri: Nem is tudom, mit mondjak... Annyira magányos vagyok!
N.: Tényleg? Mint Amanda a Heavy-ben?
L.: Igen!
N.: Hányszor voltál Lengyelországban?
L.: Hááát... Szerintem... Hetedjére!
N.: Szerencsés hetes. Valami ilyesmi?
L.: Ki tudja, bármi megtörténhet. Boldog vagyok!
N.: Miért akartál szólóalbumot?
L.: 17 éve vagyok a Rasmusban.
N.: Olyan hosszú ideje?
L.: Igen. Eközben rengeteg olyan ötletem volt, melyet nem hívhattam elő a bandában. Mindig, mikor kieszelünk valamit, ami nem annyira jó, azt mondjuk, jó lesz ez szólóalbumnak. Látjuk hát, sok jó ötletem volt.
N.: Volt valami ellenvetésük a srácoknak?
L.: Nem! Telefonáltam a srácoknak, és elmondtam nekik, hogy szólólemezt rögzítettem.
N.: Néha szükségünk van arra, hogy időt áldozzunk magunkra. Mint minden emberi kapcsolatban.
L.: Igen, ez mindannyiónknak jó. Annyira jól érzem magam! És komolyan, sokat jelent nekem, hogy a Rasmusban énekelhetek. Szükségem volt valami frissre is. Mikor többet gyakorlok, jobb vagyok benne. A nyári szünidőkben új dalokat játszottunk. 12 új dalunk van. És most már mehetünk is rögzíteni őket! A Rasmus jobban játszik, mint valaha.
N.: Rátaláltál a bandádra?
L.: A Rasmusról kérdezel, igaz?
N.: A te ötleted volt?
L.: Együtt találtuk ki, és még mindig együtt vagyunk! Egyszer váltottunk csak dobost. A suliban Metallica, Nirvana, stb. dalokat dolgoztunk fel. De még nem énekeltem, hanem doboltam és gitároztam. Szégyelltem a hangomat. Nem gondoltam azt, hogy jó.
N.: Félénk vagy?
L.: Egy kicsit. Azt hiszem, boldog vagyok, hogy énekelhetek. Mostmár úgy gondolom, a hangom a legjobb hangszerem. Egy olyan valami, ami nagyon személyes.
Második videó:
N.: A szólóalbumod annyira más, mint a Rasmus albumai! Jobban érdekel az elektronikus zene, mint a rock?
L.: Szeretem az elektronikus zenét. Már az első albumuktól kezdve hallgatom a Daft Punk-ot. Van egy film betétdal, amit szeretek játszani. Vangelis egy nagyszerű zeneszerző. Az albumomról számos dal köthető a Szárnyas fejvadász Vangelis komponált hozzá dalt.
N.: És az albumoddal is ez a helyzet?
L.: Igen, ez így van. A kis könyvecske is ehhez a filmhez köthető.
N.: Az albumod egyedül a tiéd? A borítót te tervezted. A dalokat is te írtad és szerezted hozzá?
L.: Néhányat Paulival, a Rasmus gitárosával szereztem. Legelőször úgy volt, hogy ezek a dalok új Rasmus-számok lesznek. És valami elektronikus hangzással szerettem volna őket játszani. Amikor kipróbáltuk őket az együttessel, nem hangoztak valami túl jól. Ezeknek elektronikusnak kellett lenniük mindenképp. Egy állandó ritmust akartam, mint valami változatlan, gyorsuló vonatot. Ezen az albumon nincsenek gitárok. Minden hangzás számítógépes.
N.: Így csináltad?
L.: Igen, örülök, hogy hozzáfogtam. Mostmár nyugodtan visszatérhetek a mi kis bűzlő(:D) próbatermünkbe a bandával. Bemelegítjük a basszus erősítőit és játszunk!
Az én zeném az a zene, melyet fülhallgatókon keresztül szereztem. Dolgozom a laptopon, miközben mindenhol dolgozhatok. A szólóanyagom hotelekben és repülőtéreken lett kreálva.
N.: Munkamániás vagy? Saját kiadód van, albumokat adsz ki a Rasmussal, és most még ez a szólólemez is... Mit csinálsz hát a szabadidődben?
L.: A zene az én hobbim. A munkám, a hobbim, a szerelmem, és az életem! Nem gondolom azt, hogy ez egy megerőltetés. Mikor a Rasmus a legnépszerűbb volt, azt gondoltam magamban: "Mindig csak interjúkat adok. Mikor fogok már végre játszani is?"
N.: Ó, nem szívesen adtál interjúkat?
L.: Hát, megesett néha... Mostmár rengeteg energiám van, és szívesen beszélgetek újságírókkal!
AJÁNLOM AZ OLDALT
